A minap meghallottam a rádióban Kylie Minogue és Nick Cave kb. 10 évvel ezelőtti duettjét, melyet már akkor is nagyon szerettem. Tiniként nem igazán figyeltem a pontos szövegre, újra meghallgatva viszont elhatároztam, utána járok, ki is volt valójában az a hölgy, akiről a "Where the Wild Roses Grow" című sláger szól. 

A zene baljóslatú hangulata már előre jelzi, hogy Elisa Day legendája nem egy boldog szerelmi történet, sokkal inkább egy szörnyű tragédiát rejt magában...

A történet egy 1811-es, feltehetőleg Írországból származó gyilkosságot mesél el, melynek áldozata a csodaszép Elisa Day volt:

AHOL A VADRÓZSÁK NYÍLNAK

A lányt Elisa Day-nek hívták, de mindenki csak Vadrózsának szólította. Elisa nem értette, miért, de így volt. Talán a szépsége miatt: magas volt, barna haja lágy hullámokban omlott a vállára, szemei sötétkéken ragyogtak. Szinte mindig nevetett; ezzel bűvölte el a férfiakat.
Így volt ez azon a bizonyos napon is, amikor találkozott egy férfivel, aki más volt, mint a többi. Elisa a szemébe nézett, és rámosolygott.
A férfi rögtön tudta, hogy ő az igazi, az egyetlen. A lány ajkai olyan színűek voltak, mint a rózsák, amik lenn a folyónál nyílnak, mind vérpiros és vad…
– Hello – mosolygott vissza a lányra. – Rodion vagyok.
– Érdekes neve van. Engem Elisának hívnak.
Egymás tekintetét kutatták, de csak a lányé volt nyílt; Rodion titokzatos maradt. Szeméből semmit nem lehetett kiolvasni, olyan volt, mint egy feneketlen kút, melynek mélyén valami rémséges rejtőzik.

Elmentek Elisa lakására; amikor Rodion belépett, és biztos karjaival átölelte őt, a lány remegése azonnal alábbhagyott. Ő volt az első férfi az életében, az első, akinek teljesen odaadta magát. Rodion aggódó mozdulattal törölte le a lány könnyeit, melyek egyben voltak a boldogság és a fájdalom könnyei.
A második napon Rodion virágot vitt Elisának; ahogy nézte a lányt, szebbnek találta, mint bármelyik nőt, akivel addig találkozott. Miközben Elisa megszagolta a virágot, Rodion feltette a kérdést:
– Tudod, merre nyílnak a vadrózsák, oly illatosan, skarlát pirosan és szabadon?
A lány örült a rózsának, boldoggá tette a látványa. Nem felelt a kérdésre, csak nézte a férfit.
– Ha megmutatom neked a rózsákat, követsz majd? – Ekkor Elisa már bólintott; az ágyon feküdt, még mindig kezében tartva azt a szál vörös rózsát, amit Rodion-tól kapott. A férfi elmosolyodott; pont erre a válaszra számított.

A harmadik napon elvitte a lányt a folyóhoz. Megmutatta neki a rózsákat, melyek pont olyan gyönyörűek voltak, mint Elisa. Csókolóztak és ölelkeztek a virágok között.
– Vadrózsám – simogatta meg a lány arcát Rodion. – Tudod, mit jelent a nevem?
Elisa a fejét rázta. – Görög eredetű. Annyit tesz: rózsa.
A lány úgy érezte, megtalálta azt, akit neki teremtett az ég; hiszen minden olyan tökéletes! Az utolsó dolog, amit életében hallott, egy dörmögő hang volt. A férfi fölötte térdelt, markában egy szikladarabot szorongatva. Elisa nem látta, mikor szedte fel.
Rodion elvitte őt oda, ahol a vadrózsák nyílnak, és a lány ott feküdt a parton. Hosszan megcsókolta Elisa piros ajkait, aztán még mindig mosolyogva, rekedten azt suttogta: MINDEN SZÉPSÉGNEK MEG KELL HALNIA. Lesújtott a kővel, Elisa piros vérének cseppjei csillogtak a virágok szirmain, és a férfi egy szál rózsát tett a lány szájába, akit mindenki csak Vadrózsának szólított.